Elszámolta magát az ÁNTSZ és az OÉTI - állítja a közétkeztetők szövetsége, így a minisztérium téved, amikor azt állítja nem nő az infláció felett az ebédpénz. A szervezet tagjainak adatai alapján, ha nem változik a rendelettervezet lesz, ahol dupla annyit kell fizetni a menzáért.
Politikai öngólnak tűnik a jövő évben tervezett közétkeztetési reform mögé passzított alapanyagnorma változásra vonatkozó jogszabály tervezet, ugyanis jelen állás szerint úgy tűnik a hatástanulmányokban szereplő adatokat elszámolták a szakértők és lesz olyan önkormányzat, ahol 100 százalékkal növekszik majd a menü alapanyag ára. Azt, hogy ebből mennyit kell majd a háztartásoknak fizetniük, az nem egészen világos, de az már biztos, hogy sem az önkormányzatoknak, sem a közétkeztető cégeknek nincs fedezete arra, hogy a növekményt lenyeljék. Vagyis egyik pillanatról a másikra csaknem egymillió gyerek ebédpénze ugrik meg - a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) számításai szerint - átlagosan 70 százalékkal. (Ez az önkormányzatok hatáskörében levő egy főre jutó norma összegétől is függ, hiszen van ahol a közétkeztetőknek - szó szerint - 25 forintból kell kihozniuk az uzsonnát és van ahol 75 forintból - jut arra pénzük, hogy már most közelítsenek az EMMI, Emberi Erőforrások Minisztériuma rendeletében megfogalmazott reformhoz.)
Az MKSZ álláspontja szerint a közétkeztetési reform mögé épülő szabályozónál a hatástanulmányokat elszámolták a szakemberek, emiatt vélték a minisztériumban, hogy a változások nem okoznak az inflációnál nagyobb költségszerkezet növekedést. Tettinger Antal, a szervezet elnöke szerint a háttéranyagokat készítő OÉTI és ÁNTSZ egy korcsoportban vizsgálódott. A szabályrendszerrel nem csak ez a baj. Alapvetően változtatná meg a magyar táplálkozási kultúrát azzal, hogy egész egyszerűen eltüntetne olyan levesbetéteket, ízesítőket (például csipetke, vagy a húson levő természetes zsiradék) amelyek elengedhetetlenek a magyar ízvilágban. A szabályozó szerint a kalcium bevitelt csak tejtermékből lehetne megoldani, ami önmagában az infláció felett dobná meg a költségeket.
Bölcsiben | 565 |
Oviban | 660 |
Suliban | 663 |
*MKSZ adatok, átlagosan, forintban | |
Forrás: MKSZ |
Arról egyelőre nem esett szó, hogy a szövetség miért nem az irányba lobbizik, hogy a reform miatt megugró alapanyagköltségek egy részének fedezésére az állam vállaljon garanciát az önkormányzatokon keresztül. Holott a szervezet is egyetért a reform szabályozó szellemiségével, ami érthető, hiszen a magyar közétkeztetésben szereplő összegekből (például napi háromszori táplálkozás óvodában átlag 300-400 forint) nem lehet a gyerekeket a minőségibb táplálkozási kultúra felé terelni. Ha az állam például a költségnövekedés 10 százalékát vállalná át, az a 200 milliárdos piacon körülbelül 20 milliárd forinttal terhelné meg a büdzsét, ami feneketlen kútba öntött pénz lenne, hiszen egy uzsonnára vetítve mindez 4-5 forint többletet hozna. Vagyis egy jelenleg átlagosan 40-45 forintból kigazdálkodott egy gyerekre jutó uzsonna minősége nem javulhat, ha a keret mindössze 50 forintig kúszik fel. Süllős Gyula, a szervezet titkára szerint ha el jut idáig az ügy, akkor nagyjából egy eurós összegben kell gondolkodnia az államnak.
Addig is önmérsékletre van szükség, az MKSZ több pontban szeretné módosítani az EMMI tervezetet, amely valóban nem okozna kigazdálkodhatatlan többletterhet, illetve a javaslat szerint a szabályokat, fokozatosan 2-3 éven belül "élesítené", hogy a közétkeztetésben részt vevők is hozzászokjanak az új ízekhez és beltartalomhoz.
A minisztérium csütörtökön is egyeztet a szakmai szervezetekkel az ügyről, ugyanis választás előtt nem mutatna jól, hogy az oktatásügyi problémák után az ebédpénzért is mélyebbre kellene nyúlni a zsebekben.
Az eredeti cikket megtekintheti az Napi Gazdaság honlapján: http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/durva_dragulasra_szamithatnak_a_gyerekes_csaladok_elszamolta_magat_az_emmi.555616.html